A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet módosításáról szóló 14/2013. (III. 7.) VM rendelet

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § 

(1) A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„2. Szállítási okmányok”

(2) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Belföldi szállítás esetén

a) az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által kitárolt vagy szállított borászati terméket – borecet kivételével –, szőlőtörkölyt, borseprőt borkísérő okmánnyal,

b) a nem egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által szállított szőlőbort a Jöt.-ben az ilyen szállításra meghatározott okmánnyal,

c) a nem egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által szállított borszőlőt, szőlőmustot (akár finomított, akár nem) szállítólevéllel

lehet szállítani.”

(3) Az R. 2. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szőlőmust, valamint a szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben az 1. mellékletben meghatározottak szerint az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a kiadás helyét, a rendeltetés helyét, a szállítmányozó nevét – amennyiben az eltér a vevőre és az eladóra vonatkozó adatoktól – a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát tartalmazza.”

2. § 

(1) Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Borszőlőt az Európai Unió más tagállamába vagy harmadik országba szállítólevéllel lehet szállítani.”

(2)

3. § 

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján az összesen értékesített mennyiségre egy borkísérő okmányt kell kiállítani és a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezni a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá – egy tételben – a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti napi összesítő borkísérő okmányon nem kell szerepeltetni azt az értékesítést, amelyről az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a 2. § (4) bekezdésének megfelelő számlát állít ki. A számlán részletezni kell a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá – egy tételben – a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket.”

4. § 

Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be, vagy – a vámhatóságnak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: jövedéki végrehajtási rendelet) szerint kiadott engedélye alapján – számítógéppel is előállítható.”

5. § 

Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szőlőmust, a borászati melléktermékek és – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a szőlőbor szállítása esetében – ideértve a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes adómentes szőlőborának szállítását is – alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket.”

6. § 

(1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szőlőpincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a vámhatóság által a jövedéki végrehajtási rendelet szerint engedélyezett olyan számítógépes nyilvántartás, mely azonos adattartalmú a 2. és 3. és 7. mellékletben meghatározott formanyomtatvány adattartalmával, és nyomtatott formában az egy oldalon szereplő adatok a formanyomtatvány egy oldalán szereplő adatokkal egyeznek meg.”

(2) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet

a) adóraktári engedéllyel rendelkező borászati üzem esetében a jövedéki végrehajtási rendeletben meghatározott, vagy

b) szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a székhely szerinti

illetékességgel rendelkező vámhatóság hitelesíti.”

(3) Az R. 8. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hitelesített pincekönyvekről a vámhatóság

a) a hitelesítést kérő nevét,

b) a hitelesítést kérő adóraktári engedély számát, szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a hegyközség által kiadott azonosító számot,

c) a hitelesítés időpontját, és

d) a hitelesítés iktatószámát tartalmazó

nyilvántartást vezet.”

7. § 

Az R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szőlőfelvásárló a telephelyén, a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani a szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet.”

8. § 

Az R. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a 3. § szerint kiállított borkísérő okmány, vagy számla alapján – az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjáig kell bevezetni.

(3) A szőlőbor-pinceköny Termék-értékesítés/Vevőnyilvántartás lapon az értékesítést – az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.”

9. § 

Az R. 17. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szőlőbor-pincekönyvben)

„h) a borászati melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását borkísérő okmánnyal, és a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti bejelentéssel,”

(kell igazolni)

10. § 

Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A szőlőbor-pincekönyvet az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adóraktárában vagy a vámhatósághoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani.

(2) Ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a lakóhelyén tartja a szőlőbor-pincekönyvét, vagy ha a számítógépes nyilvántartás-vezetés nem az adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes egy órán belül köteles gondoskodni a szőlőbor-pincekönyv hozzáféréséről a borászati hatóság, a hegybíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a vámhatóság helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani.

(3) Szőlőbor-pincekönyv elvesztése, megsérülése vagy megsemmisülése esetén a borászati üzem engedélyese 72 órán belül köteles azt a vámhatóság részére írásban bejelenteni.

(4) A formanyomtatványon vezetett szőlő- és szőlőbor-pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a szőlő- és szőlőbor-pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről, tartásáról.”

11. § 

Az R. a következő 19/A.–19/C. §-sal és a 19/A. §-t megelőző 3/a alcímmel egészül ki:

„3/a Egyszerűsített pincekönyv-vezetés

19/A. § (1) Az az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes, aki

a) az előző borpiaci évben legfeljebb 1000 hektoliter előállított bormennyiséggel rendelkezett,

b) kizárólag saját termésű, vagy vásárolt szőlőt dolgoz fel,

c) bort, gyöngyöző bort, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bort, mustot, must sűrítményt, valamint egyszerűsített adóraktárban előállítható, palackos erjesztésű pezsgőt vagy minőségi pezsgőt, borecetet állít elő, és

d) must sűrítmény (akár finomított, akár nem) kivételével a c) pontban felsorolt terméket nem vásárol,

szőlőbor-pincekönyvét a 7. melléklet szerinti formában és tartalommal, a pincekönyv-vezetés általános szabályaihoz képest az e címben foglalt eltérésekkel is vezetheti (a továbbiakban: egyszerűsített pincekönyv-vezetés).

(2) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes egyszerűsített pincekönyv-vezetési vagy megszüntetési szándékát a vámhatóságnak írásban jelentheti be.

(3) Az egyszerűsített pincekönyv-vezetés a (2) bekezdés szerinti bejelentés napján kezdhető meg.

19/B. § (1) Egyszerűsített pincekönyv-vezetés esetén a Termék-előállítás nyilvántartó lapon a feldolgozott szőlő származási bizonyítvány számát csak a felvásárlásból származó borszőlő esetén kell feltüntetni.

(2) A feldolgozás során keletkezett szőlőtörköly mennyiségét a Termék-előállítás nyilvántartó lapon kell feltüntetni.

(3) Ha a forgalomba hozatali engedély a Termék-előállítás nyilvántartó lap szerint nyilvántartott teljes bortételre érvényes, a 10. § (2) bekezdéstől eltérően a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező bortételt nem kell új Termék-előállítás nyilvántartó lapra átvezetni.

(4) Egyszerűsített pincekönyv-vezetés esetén a lefűzött borkísérő okmányok minősülnek vevőnyilvántartásnak. 19/C. § (1) Amennyiben az egyszerűsített pincekönyv-vezetést alkalmazó egyszerűsített adóraktár engedélyes a 19/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti terméket továbbfeldolgozás céljából kíván vásárolni, a nyilvántartás vezetés módjának változását a 19/A. § (2) bekezdés szerint a betárolást megelőző 15. napig köteles a vámhatóságnak bejelenteni. Az egyszerűsített pincekönyv nyilvántartást legkésőbb a betárolás napjáig le kell zárnia, a készleteket a 3. melléklet szerinti szőlőbor-pincekönyvbe át kell vezetnie és a 7. § szerinti pincekönyv-vezetésre át kell térnie.

(2) Amennyiben az egyszerűsített pincekönyv-vezetést alkalmazó egyszerűsített adóraktár engedélyes nem felel meg a 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, legkésőbb a következő borpiaci év első napjáig át kell térnie a 7. § szerinti pincekönyv-vezetésre.

(3) Az adott borpiaci évben az (1)–(2) bekezdéstől eltérő esetben nem lehet visszatérni a 7. § szerinti pincekönyv-vezetési szabályok alkalmazására.”

12. §

Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A szőlő feldolgozás során a tényleges lé kinyerést liter seprős újbor/100 kg szőlő formában a szőlőpincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon, a megjegyzés rovatban kell feltüntetni.

(2) A szőlőbor-pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett veszteség számolható el. A veszteség, és a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet hektoliterben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezésének napján, a tárolási veszteséget – az előző művelet óta eltelt időszakra – a művelet megkezdésének napján, vagy tárgyhavonként a tárgyhó utolsó napján, a szállítási veszteséget a betárolást követően, a betárolás napján kell megállapítani és a pincekönyvbe bevezetni.

(3) Ha a műveletenkénti veszteség és a melléktermék kihozatal a 4–5. mellékletben meghatározott határokat meghaladja, a borászati üzem jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a pincekönyvhöz kell csatolni.

(4) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalány-elszámolást is.

(5) Az átalány-elszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb

a) erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2% veszteség, valamint 6% borseprő,

b) borkezelésre és -tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2% átalányveszteség

számolható el.

(6) Az átalányveszteségen felül elszámolható a szőlőbor kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 4. mellékletben meghatározott vesztesége is, ha a kiszerelt mennyiség a kiszerelés napján a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetésre kerül.

(7) Ha a hatósági ellenőrzés a felvett és nyilvántartott mennyiség között eltérést állapít meg, a hatóság megvizsgálja a tényleges és a nyilvántartott mennyiség közötti eltérés okát, és az ellenőrzést végző hatóság a pincekönyvi nyilvántartást a ténylegesen megállapított mennyiségre módosítja.”

13. § 

Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet módosításáról szóló 14/2013. (III. 7.) VM rendelet (a továbbiakban: 14/2013. (III. 7.) VM rendelet) hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályoknak megfelelő borkísérő okmány a 14/2013. (III. 7.) VM rendelet hatálybalépését követő három hónapig kiadható és – a készlet erejéig – továbbra is felhasználható.

(2) A számítógéppel történő pincekönyvvezetés esetén e rendelet szabályainak legkésőbb 2013. augusztus 1-ig meg kell felelni.

(3) A 14/2013. (III. 7.) VM rendelet hatálybalépése előtt hitelesített pincekönyv az egyszerűsített pincekönyv vezetés szabályai szerint a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott bejelentést követően tovább vezethető.”

14. § 

(1) Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az R. e rendelet 2. melléklete szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(3) Az R. e rendelet 3. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(4) Az R. e rendelet 4. melléklete szerinti 9. melléklettel egészül ki.

15. § 

Az R.

a) 10. § (2) bekezdésében a „használandó” szövegrész helyébe a „használható” szöveg;

b) 11. § (2) bekezdésében a „napjával” szövegrész helyébe „napjáig” szöveg;

c) 19. § (2) bekezdésében a „2. és 3. mellékletben” szövegrész helyébe a „8. mellékletben” szöveg

lép.

16. § 

(1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. § (2) bekezdése 2013. június 30-án lép hatályba.

 Forrás: elelmiszerklub.hu